Egy két hónapos baba már érdeklődő és le tudja magát foglalni jó pár percre. Azonban gyakran előfordulhat (legalább is az esetek többségébe), hogy mihelyt kimegyünk mosogatni, főzni, takarítani, a gyerek elkezd sírni. Bárhogy is tanácsolják, hogy hagyjuk a babát bömbölni kicsit, engem nem visz rá a lélek. Így megszülettek az én kis praktikáim, azaz miként tudom Tündérkém érdeklődését felkelteni az otthoni teendők elvégzése közben.
Először is van egy rutinunk: felkel, eszik, aztán jöhet a peluscsere, amit nagyon élvez, így ott eltöltünk eleve 10 percet, hogy tudjon kicsit pucérkodni a lelkem. Utána megyünk az ágyra, ahol játszunk még 15-20 percet, ugyan is egy ekkora baba maximum ennyi ideig tud koncentrálni. Majd vagy egy 20 perces szunya, vagy részt vesz anya tevékenységeiben.
Számomra nagyon fontos, hogy eleget mozogjak: a napi 40 perc torna és a fél-egy óra séta segít karbantartani a testem, a lelkem. Az én kis cukorfalatom már remekül megtanult idomulni a hóbortjaimhoz, pedig csak 2,5 hónapos.
Nagyszerű társ ebben a kis pihenőszéke. Bele rakom és már mehet is az edzés. 🙂 Mosolyog, nézi mit csinálok, közben beszélgetünk, hogy véletlenül se unatkozzon. A minap a kiságyában próbálkoztam ugyan ezzel: mellé álltam és úgy csináltam a guggolásokat, hogy közben “kukucs-kukucs”-ot játszottunk, így ő is élvezte azt a röpke fél órát, sőt, el is aludt közben.
Ebéd után egy kiadós séta szerencsére neki is a kedvence, itt nincs semmi trükk; ha bele rakom a babakocsiba, már tudja mi következik: szem becsuk, cumi elkér és go. 🙂
A takarítás nálunk pofon egyszerű, hisz a porszívó zaját alapból kedveli Manóka. Mikor portörlésen a sor, szépen mesélem közbe neki mit csinálok, miért csinálom és Ő vissza gügyög. Ha nagyon nyűgös, rakok mellé egy játékot, amit lökdöshet, fogdoshat, én meg közben takarítom a lakást, de persze a közelben maradok, hogy hallja a hangom.
Ma ágyneműt cseréltem, mostam. Ez is nagyon tetszett neki: ahogy húztam le és fel a huzatot, elérte a pici buksiját a szellő és ez nagyon kedvére volt, szinte már kacagott. 😀 Nyújtózott a takaró felé, így még a mozgáskoordinációja is fejlődik.
Főzés. Mivel ez egy hosszabb folyamat, így babámnak is elfogy a türelme egy idő után. Ilyenkor beteszem az autós hordozóba, azt hiszi, hogy megyünk valahova, így már csukódik is le a szeme. Tudom, ez “átverés”, de ha egyszer így is szeret lenni. 😀 Néha kinyitja a szemét, nyugtázza, hogy még ott vagyok és pihizik tovább.
A bevásárlásnál adott ugye, hogy eleve babakocsiban van, így azzal sincs probléma. Van, hogy 3-4 órát eltöltünk 1-1 helyen, de ő csak szunyókál, nem is érdekli, hogy éppen hol vagyunk.
Remek elfoglaltság a kiságyra szerelhető forgó, zenélő, világító ketyere. Kaptunk egyet karácsonyra, azóta egyedül alszik simán, mindenféle nyöszörgés nélkül. Elnézegeti, mosolyog rá, beszélget a kis pörgő macikkal, próbálja őket elérni, majd szépen elalszik. Ilyenkor van anyának fél órája bekapni valamit, megnézni egy jó kis sorozatot. 😉
Ezeket a cseleket alkalmazom úgy, hogy a pici se unatkozzon, én is haladjak a házimunkával és együtt is töltsük ezt az időt. Remélem tudtam a tippjeimmel másnak is segíteni. Szép napot! 🙂
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnéd nyomon követni a blogom eseményeit és engem, akkor a facebookon tudsz csatlakozni itt. Testvér blogom a Csini Anyu Project, amit pedig szintén facebookon itt tudsz követni. Instagramon is fent vagyok már itt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: