Tegye fel a kezét, aki épített gyerekkorában sátrat a szobájába? Biztos vagyok benne, hogy 99%-otok igen, ahogyan én is. De nem csak lurkóként jó elbújni néha a külvilág elől, felnőtt fejjel is imádom a dolgot. 🙂
Mi a testvéremmel székeket toltunk össze, plédeket, lepedőket raktunk rá, felhalmoztunk egy csomó finomságot és bent a mi kis sátrunkban nagy izgalommal fogyasztottuk azokat. Volt, hogy megkíméltük magunkat és csak bebújtunk az asztal alá, oda húztuk a székeket és máris volt egy zárt kis birodalmunk. Két és fél hónapos kislányom már most imádja: egymás mellé fekszünk és magunkra húzzuk a finom, puha plédet, amin a csillagok a “kinti” fénynek köszönhetően gyönyörűen átvilágítanak és úgy mosolyog a lelkem, mikor mondom neki, hogy most jól elbújtunk Apa elől. 🙂 Én is nagyon élvezem a dolgot. De miért ne építkezhetnénk felnőttként is?
Ha van a házban, lakásban egy kis sarok, ahová betornyosítod a puha párnáid, csinálsz egy kis hangulatfényt, főzöl és finom kávét és előveszel egy könyvet, akkor máris kész a saját birodalmad. És ez élvezetes! Előjönnek a régi, gyerekkori érzések, új szemszögből láthatod a lakást és “magad lehetsz”, ha csak gondolatban is.
Ha van gyerkőcöd, ezerszer izgalmasabb a történet. Együtt építkezni, csinosítgatni, elbújni, játszani benne felér egy második gyerekkorral. Tényleg nem kell hozzá semmi más csak néhány kényelmes pléd, párna, karácsonyi égősor vagy egy hangulatos lámpa és egy új Világba csöppenhetsz.
Én azt mondom: sátorozásra fel! 😉
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnéd nyomon követni a blogom eseményeit és engem, akkor a facebookon tudsz csatlakozni itt. Testvér blogom a Csini Anyu Project, amit pedig szintén facebookon itt tudsz követni. Instagramon is fent vagyok már itt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: